2010-es adóváltozások

Az alábbiakban 2010. január 1-jével életbe lépő, jellemzően a nemzetközi adótervezést érintő adóváltozásokat foglaltuk össze. A teljesség igénye nélkül olyan fogalmakat érintünk, mint az ellenőrzött külföldi társaság, külföldi szervezet, fel nem osztott nyereség adóalapja, valódi gazdasági jelenlét.

Három csoportra osztottuk a változásokat:

1. Ellenőrzött külföldi társaság

Ellenőrzött külföldi társaság a külföldi jogszabály szerint létrejött vagy az üzletvezetési helye alapján külföldi illetőségű, magánszemélynek nem minősülő személy, külföldi társaság lehet.

A külföldi társaság nem lehet ellenőrzött külföldi társaság,
  • ha tagjai vagy tagjai kapcsolt vállalkozásai valamelyikének a részesedését az adóév első napján már legalább öt éve elismert tőzsdén jegyzik, és az adóévben ez a részesedés mindennap eléri a 25%-ot;
  • ha a székhelye, illetősége az Európai Unió vagy az OECD tagállamában van, vagy olyan államban, amellyel Magyarország hatályos egyezményt kötött a kettős adóztatás elkerüléséről, és ott van valódi gazdasági jelenléte.
A külföldi társaság ellenőrzött külföldi társaság lehet,
  • ha az adóéve napjainak több mint felében belföldi illetőségű magánszemély közvetlenül vagy közvetve legalább 10 %-os részesedéssel vagy a polgári törvénykönyv 685/B paragrafusában definiált meghatározó befolyással rendelkezik, vagy ha adóévi bevételének nagyobbik része magyarországi forrásból származik,
és ha bármelyik esetben
  • az adóévre a magyarországi társasági adókulcs kétharmadát (12,67 %-ot) el nem érő társasági adónak megfelelő adót fizetett (a fizetett adót csökkenti az adóvisszatérítés, csoportos adóalanyiság esetén ezt csoportszinten kell nézni);
  • nem fizet társasági adó tipusú adót, mert nulla vagy negatív az adóalapja, bár eredménye pozitív;
  • adóalapja nulla vagy negatív, és a külföldi állam által jogszabályban előírt társasági adónak megfelelő adó mértéke nem éri el a 12,67 %-ot.
Ha a magyar illetőségű magányszemély ellenőrzött külföldi társaság tagja, és/vagy abban más társaság(ok) révén közvetett részesedéssel/szavazattal rendelkezik annak adóéve (üzleti éve) utolsó napján, és abban a saját, valamint a Ptk. 685/B paragrafusa szerint közeli hozzátartozói együtt számított részesedése/közvetett részesedése vagy szavazati aránya/közvetett szavazati aránya eléri a 25%-ot, egyéb jövedelem az ellenőrzött külföldi társaság adóéve (üzleti éve) utolsó napján kimutatott, a felosztott osztalékkal csökkentett adózott eredményéből, a magánszemély közvetlen és/vagy közvetett részesedésének arányában megállapított rész. A magányszemély e bekezdés szerint megállapított jövedelmének halmozott összegéről nyilvántartást vezet.

A fentiekkel kacsolatban felmerülő fogalmak:

Valódi gazdasági jelenlét
Valódi gazdasági jelenlét akkor áll fenn, ha a külföldi társaság az adott államban lévő kapcsolt vállalkozásaival együtt termelő, feldolgozó, mezőgazdasági, szolgáltató, befektetői, illetve kereskedelmi tevékenységet saját eszközzel és munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállalókkal folytat, és az ebből származó bevétele eléri az összes bevétele legalább 50%-át.
A valódi gazdasági jelenlét fennállását az adózónak kell bizonyítania.
A szolgáltatási tevékenység fogalmába beleértendő a tulajdonosi kapcsolatban álló vállakozások közötti csoportfinanszírozási tevékenység is, így ha ezzel kapcsolatban a külföldi társaság kamatbevételt realizál, az a szolgáltatói tevékenységből származó bevételnek minősül.
Befektetői tevékenységből származó bevételnek minősül a tulajdoni részesedést jelentő befektetésből realizált bevétel (például osztalék, a részesedés kivezetése során realizált bevétel) és a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírral kapcsolatban realizált bármilyen bevétel (például kamat, a bekerülési érték és az értékesítési ár közötti különbözet), valamint olyan alap befektetése, tevékenysége, amely adott alapot annak az államnak a felügyeleti hatósága felügyel, amelynek a joga alapján az alap létrejött.
Saját eszköznek a társaság könyveiben kimutatott eszközök számítanak, így idetartozik a társaság tulajdonában lévő vagy a társaság által pénzügyi lízingbe vett eszköz, de nem számít saját eszköznek a táraság által bérelt eszköz.
A munkavállalókat a felsorolt tevékenységek keretén belül kell munkaviszonyban foglalkoztatni, ezért nem elégséges, ha a társaság csak könyvelőt vagy más adminisztratív alkalmazottat foglalkoztat.

2. Külföldi szervezet

A társaságiadó-alanyok köre kiegészül a külföldi szervezettel. Külföldi szervezet az a külföldi illetőségű nem magányszemély lehet, amely kamatot, jogdíjat vagy szolgáltatási díjat kap nem magánszemély belföldi személytől vagy külföldi vállalkozótól. Ekkor sem minősül külföldi szervezetnek az olyan külföldi illetőségű személy, amelynek székhelye olyan államban van, amellyel Magyaroszágnak hatályos egyezménye van a kettős adóztatás elkerüléséről.

A kamat, jogdíj és szolgáltatási díj teljes összege része az adóalapnak, azt a felmerült költségekkel nem lehet csökkenteni.

Az adó mértéke 30%.

Az adó megállapítása és megfizetése attól függ, hogy a külföldi szervezet pénzben vagy nem pénzben kapta a juttatást, illetve, hogy akitől kapta kifizetőnek minősül-e. Ha a külföldi szervezet kifizetőtől és pénzben kapta a bevételt, akkor a kifizető a kifizetendő összegből megállapítja, levonja és a kifizetést követő hó 12-éig megfizeti az adót. Ha a külföldi szervezet a kifizetőtől nem pénzben kapta a bevételt, akkor a kifizető megállapítja és meg is fizeti az adót a külföldi szervezet helyett a juttatást követő hó 12-éig. A kifizető a könyveiben a külföldi szervezettel szemben követelésként tartja nyilván a megfizetett adót.

A kifizetőnek az adómegállapításhoz mindkét esetben tudnia kell a külföldi szervezet illetőségét. A külföldi adóhatósága által kiállított illetőségigazolás hiteles magyar nyelvű fordításról készült másolattal adóévenként kell igazolnia az illetőségét (akkor is ha az illetőség nem változik).

Ha a külföldi szervezet a kifizetés időpontjáig nem tudja igazolni illetőségét, a kifizető átmenetileg elfogadhatja az ő erről adott írásbeli nyilatkozatát is. Ha a külföldi a nyilatkozatban olyan államot ad meg, amellyel a magyar államnak egyezménye van a kettős adóztatás elkerüléséről, és ezért a kifizető nem vonja le az adót, de a külföldi az illetőségigazolást a kifizető adóbevaláásának benyújtásáig nem mutatja be, az adót a kifizetőnek be kell vallania és meg kell fizetnie.

Ha a külföldi szervezet nem kifizetőtől kap jövedelemt, neki kell bevallania és megfizetnie az adót a jövedelem megszerzésétől számított 30 napon belül.

3. Ingatlannal rendelkező társaság tagja

(Belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság

Belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságnak minősül valamennyi olyan gazdálkodó szervezet, amely,
– belföldi ingatlant
– vagy belföldi ingatlantulajdonnal rendelkező gazdálkodó szervezetben legalább 75%-os – közvetlen vagy közvetett – részesedést birtokol.

Belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság esetében a vagyonrész-szerzéskori illeték alapja a társaság tulajdonában lévő ingatlanok forgalmi értéke; növelve a társaság legalább 75%-os – közvetett vagy közvetlen – tulajdonában álló gazdálkodó szervezetek tulajdonában lévő ingatlanok forgalmi értékének részesedésarányos hányadával.)

Társasági adó-alannyá válik Magyarországon ingatlannal rendelkező társaság nem magánszemély külföldi tagja is – a belföldi tagot ilyen jogcímen viszont nem terheli adókötelezettség -, ha a társaságban meglévő részesedését a naptári évben elidegeníti vagy kivonja, és ebből jövedelme származik.
Ingatlannal rendelkező társaság csak belföldi adózó vagy külföldi vállalkozó lehet. Nem minősül annak a társaság, ha elismert tőzsdére bevezették. Az elismert tőzsdére nem bevezetett adózó akkor minősülhet ingatlannal rendelkező társaságnak, ha neki magának, belföldi illetőségű vagy külföldi vállalkozó kapcsolt vállalkozásának legalább egy olyan tagja van (legalább egy adóév egy napján), amelynek az illetősége szerinti állammal Magyarországnak nincs hatályos egyezménye a kettős adóztatás elkerüléséről, vagy olyan vagy olyan egyezménye van, amely lehetővé teszi az árfolyamnyereség adóztatását.

A részesedését elidegenítő, kivonó tagnak nyilatkoznia kell az illetőségéről. Ha nem nyilatkozik, akkor azt kell feltételezni, hogy olyan államból való, amelyikkel Magyarországnak vagy nincs kettős adóztatást kizáró egyezménye, vagy éppen az adóztatást megengedő van, tehát a társaság ingatlannal rendelkezőnek, a részesedést elidegenítő, kivonó tag pedig társasági-adóalanynak minősülhet.

Ingatlannal rendelkező társasággá minősítéshez további feltétel, hogy a társaság adóévi beszámolójában eszközként szereplő, Magyarországon fekvő ingatlanainak a mérlegforduló-napi piaci értéke meghaladja az összes eszközei értékének a 75%-át.

Az adózó évente augusztus 30-éig köteles bejelenteni az adóhatóságnak, ha ingatlannal rendelkező társaságnak minősül, illetve ha e minősége megszűnt. Az ingatlannal rendelkező társaságnak e bejelentésében – a benyújtás időpontját megelőző naptári évre – nyilatkoznia kell arról is, hogy külföldi tagjai elidegenítettek-e a részesedést, s ha igen, mikor, mennyi volt a részesedés névértéke, továbbá, hogy mi e tagok illetősége.