Sajtószemle

Az osztrák banktitok nem vész el
Megmentik a svájci banktitkot

Svájc nem sieti el a banktitok kiadását
Egy offshore cég jól jöhet a bizonyításnál
Menekülés a Paradicsomba

 


Az osztrák banktitok nem vész el
Napi gazdaság 2009.09.25.

Valószínűleg nem szaggatja majd szét az offshore-kultúra kereteit az a tény, hogy Ausztria lekerült az OECD által vezetett lista szürke zónájából és átlépett a fehérek közé.

Az osztrák állam korábban csak komoly huzavona után volt hajlandó az ügyfelek banki adatait kiadni más államok hatóságai számára. Mostantól azonban csatlakozik azokhoz az országokhoz, amelyek az OECD modellegyezményének eleget téve együttműködnek az adóelkerülés visszaszorításában. Papíron – főleg azután, hogy Svájc az Egyesült Államok követelése nyomán látványos visszavonulásra kényszerült – már valóban szinte csak az egzotikus szigetek minősülnek adóparadicsomnak.

Kérdés persze, mit jelent ez azok számára, akik eddig a banktitokban bízva Ausztriába menekítették vagyonukat. Valószínűleg túl sokat nem. A konkrét hatósági megkeresésekre eddig is adott ki információkat Ausztria. A hatóságoknak persze erős indokot is kellett szolgáltatniuk, a puszta érdeklődés vagy gyanú nem volt elegendő. A jövőben az ügyintézés vélhetően gördülékenyebb lesz, és Ausztria úgy tudja továbbra is őrizni az ügyfelek adatait, hogy közben nem kap rossz pontot az OECD-től.

Összességében tehát kicsit aggódhatnak az érintett cégek vagy magánszemélyek, ám arról nincs szó, hogy bármilyen információt önként megosztana az állam – állítják a lapunknak nyilatkozó szakértők. Vagyis tömeges menekülésre, a vagyonok hazahozatalára – vagy épp a Bahamákra juttatására – nem kell számítani. Ausztria részéről az OECD azon elvárása továbbra sem fog teljesülni, hogy az államok rendszeresen tájékoztassák a kétes szereplőkről az érintett országok hatóságait. Vagyis az alapfeladat továbbra is adott lesz: a gyanús ügyleteket először fel kell deríteni.
 

Vissza
 


Megmentik a svájci banktitkot

www.napi.hu 2009.09.21.

Ha kissé késve is, de a svájci bankszövetség megtalálta a módját az elmúlt hónapokban megtépázott híres svájci banktitok megőrzésének, bár a dolognak ára van.

A szervezet azzal a javaslattal állt elő, hogy az alpesi ország bankjai terjesszék ki a hazai ügyfeleik és néhány EU-tagország állampolgárai esetében eddig is alkalmazott forrásadó-fizetési rendszert minden olyan ügyfelükre, akinek országával Svájc a kettős adóztatás elkerüléséről szóló szerződést kötött. A betétek kamatát, az osztalékot és más tőkejövedelmeket terhelő közterhet a pénzintézetek vonnák le és fizetnék be az érintett országok adóhatóságának, így az adózók kilétéről csak nekik lenne tudomásuk. Az ügyfelek szükség esetén a banktól kapott elszámolásokkal igazolhatnák, hogy lerótták fizetési kötelezettségeiket.

Az elképzeléssel egyetért a svájci bankok túlnyomó többsége, csak a kormányon múlik, hogy támogatja-e annak nemzetközi elfogadtatását – mondta a Bloombergnek Urs Roth, a bankszövetség vezetője. Bern szinte biztosan pozitívan fogadja a javaslatot, hiszen annak egyik előfeltételét, a kettős adóztatás elkerülését garantáló szerződéseket több mint 12 országgal újratárgyalta az elmúlt fél évben.

A helyi törvények szerint a svájci állampolgárok 35 százalékos forrásadót fizetnek kamatjövedelmeik után, amit a bankok vonnak le. 2005 óta néhány európai uniós országba is utalnak hasonló közterheket, amelyekből ezek kormányai 2008-ban összesen 553,8 millió frank (538 millió dollár) bevételre tettek szert. A svájci bankoknál van a világ kezelt offshore magánvagyonának 27 százaléka, így az adóztatás kiterjesztéséből több milliárd frankos átutalások jöhetnek össze.

A kormány márciusban kötelezettséget vállalt arra, hogy együttműködik a világ más országaival az adóelkerülés elleni harcban, Svájc ezt megelőzően felkerült az OECD adóparadicsomokat felsoroló feketelistájára. Ennek jegyében Bern egy hónappal ezelőtt megegyezett az USA illetékes hatóságaival, hogy kiadják az UBS AG, a legnagyobb svájci bank 4450 amerikai ügyfelének adatait, akiket azzal vádolnak, hogy adóelkerülés céljából vitték ki vagyonukat az Egyesült Államokból. A bank ezenfelül 780 millió dollár kárpótlást is fizetett.

 


Svájc nem sieti el a banktitok kiadását
Origo 2009.08.10.

Tovább húzódnak az amerikai-svájc tárgyalások a banki adatok átadásáról, miután egyelőre nem sikerült megegyezni a részletekben – jelentette a Reuters a Neue Zürcher Zeitung vasárnapi kiadására hivatkozva.

Az Egyesült Államok kormánya még februárban indított keresetet a UBS ellen, azzal a céllal, hogy adóhatósága megismerhesse a svájci bankóriás több mint 50 ezer – az elmúlt évtizedben csaknem 15 milliárd dollárt titkos számlákon elhelyező – amerikai ügyfelének nevét. A felek szerdáig kértek haladékot az illetékes bírótól.

A per ugyanis megelőzhető lenne, ha az adatok kiadásáról sikerülne időben megállapodni. Magáról az adatátadásróll már nincs vita, de a technikai kérdésekről még folynak a tárgyalások. Az amerikaiak garanciákat akarnak a pontos és gyors manőverre, a banktitok védelmére kényes Svájcban viszont nem akarják elsietni a dolgot, hogy minden a törvények adta lehetőségeken belül történjen.

Vissza


Egy offshore cég jól jöhet a bizonyításnál
hvg 2007.08.28.

Az offshore cégek a közhiedelemmel ellentétben nemcsak adócsalásra használhatók. Sokat segíthetnek a vagyongyarapodás igazolásában is, de az adózón is múlik, hogy mennyire köt bele az APEH egy vagyonosodási vizsgálat során.

Az offshore cégalapítás önmagában nem egyenlő az adócsalással és pénzmosással, mégis sokak rögtön erre gondolnak – derül ki az egyik legnagyobb magyarországi tanácsadó cég, a  Crystal WorldWide kft. rögtönzött utcai felméréséből. Az emberek általában nagyon tájékozatlanok e témában, nem igazán tudják, mire lehet még jó egy ilyen cég – mondta indoklásként Rybaltovszki Péter, a tanácsadó cég ügyvezetője. Ráadásul már több felmérés is rámutatott, hogy a magyar lakosság nem brillírozik a pénzügyi ismeretek terén, ezért nagyon kevesen terveznek előre.

A kormány által beütemezett és meghirdetett nagyszámú – jelenleg több mint 12 ezer folyamatban lévő -, magánszemélyeket és vállalkozásokat egyaránt célzó vagyonosodási vizsgálat tapasztalatai azonban inkább arra engednek következtetni, ügyes tervezéssel  az adóhivatal által firtatott vagyongyarapodás is legalizálható. Az offshore társaságok nyújtotta üzleti lehetőségeket ugyanis legális adótervezésre is lehet használni.  

Például a kereskedelemben, különböző finanszírozási- és jogdíjügyletekben, holdingok esetében valamint vagyontervezésnél. Ezekben az esetekben Rybaltovszki Péter szerint a pénzmozgást és a vagyongyarapodást teljesen legálissá lehet tenni, ami azt is jelenti, hogy az adóhivatal számára is megkérdőjelezhetetlenné válnak az ügyletek. Egy nagy – főleg multinacionális – vállalat több ezermilliárdos bevétele esetén annak jelentősége, hogy melyik országban és milyen adókulcsok mellett adózza azt le, már hatványozottan jelentkezik – mutatott rá az ügyvezető. De a pénzügyi tervezés nemcsak a nagybevételű cégeket érinti, s bár az adóparadicsomok mozgástere folyamatosan szűkül, még mindig érdemes kisebb forgalmú cégek esetében is megnézni a lehetőségeket.

Főleg a mostanában jóval nagyobb hangsúlyt kapó vagyonosodási vizsgálatok miatt lenne az adótervezés nagyon fontos. Jóllehet az adókockázatot nem lehetne teljesen megszüntetni, de jelentősen csökkenteni igen – hangsúlyozta Vadász Iván, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének alelnöke.

Egy offshore cég alapításával azonban még nem dőlhetünk hátra, hiszen – mint ahogy azt már egy korábbi cikkünkben is jeleztük – számolni kell buktatókkal is. Sarkalatos probléma lehet egyebek mellett például a cég tevékenységi körének meghatározása illetve a nem kellő odafigyeléssel végzett számlázás. Az adóhivatal ugyanis kiemelt figyelmet fordít az olyan cégekre, amelyek tevékenységi körükként kizárólag tanácsadást jelölnek meg, külföldi cégtől piackutatásra vagy tanácsadásra fogad be számlát, illetve kapcsolt vállalkozásból magyar céghez számláz be.

Nem beszélve arról, hogy azért az APEH sem megy el szó nélkül egy offshore cég mellett. Az már több fórumon elhangzott, hogy egy vagyonosodási vizsgálat kiváltó okai – cégformától függetlenül – lehetnek például a magas tagi kölcsönök, a magas törzstőke, az alacsony jövedelem, az ingatlan adás-vétel bevallásának hiánya, vagy a feljelentés.

© PM

Az adóhivatal egy vagyonosodási vizsgálatnál általában az eltitkolt jövedelmet keresi, vagyis megpróbálja  kikövetkeztetni azt a kiadásokból és megtalálni a  forráshiányt. Nincs azonban kidolgozott módszere  a bevétel felderítésére, pedig az legalább olyan hatékonyan segítené az adóhivatal munkáját – jegyezte meg Vadász Iván.

Sok adókerülőt  sikerül az adóhivatalnak fülön csípnie a vizsgálatok során, hiszen gyakori a – rossz könyvelést vezető – forráshiányos vállalkozás. Ha ugyanis forráshiányos, akkor nagyon nehéz a vagyongyarapodási kérdéseket kikerülnie – jegyezte meg a szakember. Emellett az ügyfelek általában a be nem vallott ingatlanokkal, lakossági bankszámlára saját befizetésekkel illetve offshore cég számlájáról felvett pénzekkel is nagyon megkönnyítik az adóhivatal munkáját, ezek is nagyon gyakori hibák.

Ha valaki mégis belecsúszik egy vagyonosodási vizsgálatba – a szakemberek ezt nem győzik hangsúlyozni – nevezzen meg egy jogi képviselőt, aki a nevében és ügyében eljár az adóhatóságnál. A revizor ugyanis sokszor a nem verbális elemekből – elpirulás, idegesség – is következtetéseket vonhat le. A kérdéshalmaz és a hivatali légkör általában nem várt válaszokat hoz ki a vizsgálat alá vont személyből, aki ezzel sokat ronthat a saját helyzetén. Kockázatos lehet ilyenkor más adózóra is hivatkozni, ugyanis, ha az ő bevallása illetve korábbi ellenőrzése sem támasztja alá, akkor a másik adózót nem tanúként hallgatják meg, hanem kapcsolódó ellenőrzést folytatnak le vele szemben is. Ezért nagyon fontos a megfontolt nyilatkozat – hangsúlyozta Vadász Iván.


 

Az adóhatóságnak azt kell megbecsülnie, hogy a vagyongyarapodás és az életvitel fedezetéhez az adóalanynak milyen összegű pénzre lett volna szüksége. Ezt az adóalaptól való eltérést kell az adózónak hitelt érdemlően igazolni. Ha például képviselőt bíz meg az adózó, akkor itt is nyerhet némi időt a szükséges iratok beszerzésére. Az adószakértő azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy az ügyfélnek joga van nem nyilatkozni. Ám ha ezt az utat választja, akkor ilyenkor az adóhatóság (a közigazgatási szerv) csak a nála lévő adatok – bevallások, mérlegek, ingatlan- és gépjármű nyilvántartás, korábbi ellenőrzések, bankszámlák forgalma – alapján dönthet, és erről figyelmeztetnie is kell az adóalanyt.

Amennyiben viszont becslésre kerül sor, az adóhatóságnak kell bizonyítania, hogy a becslés törvényben meghatározott feltételei fennállnak, valamint hogy a becslést megalapozó adatok és az alkalmazott módszer az adó alapját valószínűsíti.


Menekülés a Paradicsomba
Adóoptimalizáció
manager magazin 2006/11.

Bankszámla Svájcban, alapítvány Liechtensteinben, holdingközpont Dubaiban, offshore cég Ciprusban – csak úgy záporoznak a szakértői ötletek. Hogyan lehet nemzetközi megoldásokkal adót optimalizálni?

 

Bizonyos vagyon fölött bűn a nemzetközi adóoptimalizációs lehetőségeket nem figyelembe venni – állítják egybehangzóan az általunk megkérdezett vagyonos emberek, hazai és külföldi privátbanki szakemberek. Ahogyan Magyarországon, úgy Nyugaton is van némi kellemetlen felhangja a belföldi hatóságok előli menekülést célzó alapítványoknak, offshore cégeknek, éppen ezért a legtöbben nem is kívánták saját, esetleg cégük nevét adni a háttérbeszélgetések során elhangzott információkhoz. Ugyanakkor tőlünk nyugatabbra közgazdasági tárgyként is tanítják a nemzetközi adómenedzsmentet, és vannak teljesen legális formák is. Igaz, ami igaz, léteznek olyan megoldások is, amelyekkel könnyen a szürkezónába tévedhetünk.

Karagich István, a nemzetközi adószabályokról részletes tanulmányt készítő BloChamps Capital Kft. vezetője szerint erre a tevékenységre nem a tőkekimenekítés a jó szó, mert a globális környezetben a módosabb magyar magánemberek ugyanúgy mozognak a pénzükkel, mint a multinacionális vállalatok. Mindenki oda megy, ahol kedvező feltételek fogadják, és távozik, ha nehezen tolerálható az elvonás mértéke. A tanácsadó tapasztalatai szerint, bár a magyar nagyvállalkozók üzleti tevékenységében továbbra is a legnagyobb hangsúly az operatív ügymeneten van, de az is felmerül, hogy miként lehet az adófizetést optimalizálni. „Az ügyfelek valójában nem szeretik, terhesnek érzik, hogy az adóspórolással kell foglalkozniuk, de olyan mértékű az elvonás, hogy minden ügyvédi iroda, pénzügyi tanácsadó kénytelen volt felvenni ilyen irányú tanácsadói profilt is” – mondta a szakember. A manager magazin szakértőkkel folytatott háttérbeszélgetéseiből az is kiderült, hogy nincsenek általános üdvözítő receptek, minden szituációt külön-külön érdemes megvizsgálni, és kiválasztani a legmegfelelőbb instrumentumokat. A konkrét megoldás iparágfüggő, következésképpen prioritási listát kell felállítani. A legfontosabb a számszerű adókulcsok mértéke, de szempont lehet az EU-konformitás, a bankrendszer fejlettsége, az országkockázat, a személyi, az adminisztratív követelmények, a cégek alapításának illetve megszüntetésének bonyolultsága. Ahogy egy neves nyugati cég munkatársa mondta, elsősorban olyan tanácsadókkal érdemes végigbeszélni a szituációt, akik hálózati szinten értenek ehhez, vagyis nemzetközi ügyvédi, adótanácsadói csapat áll mögöttük. A hangsúlyozottan testreszabott változattól függetlenül igyekszünk néhány konkrét lehetőséget is leírni, mielőtt azonban világ körüli adóparadicsom-felfedezésre indulnánk, néhány általános alapvetést mindenképpen érdemes áttekinteni. (Lásd Magán vagy céges című írásunkat.)

Alpesi búvóhelyek: Liechtenstein és Svájc A nyugati magánszemélyek (de Magyarországon is van, aki él ezzel) között a két legkedveltebb teljesen legális, sőt „európai” megoldás a liechtensteini alapítvány és a svájci bankszámla. Ebben a két országban az EU-tagok által keményen támadott helyi szabályozás ugyanis a vagyonok, számlák anonimitását teszi lehetővé. Svájcban mind a mai napig léteznek anonim bankszámlanyitási lehetőségek, a két leginkább alkalmazott módszer a szám alapján azonosított bankszámla és az ujjlenyomat alapján azonosított, de név nélküli ügyfél. Svájc adóztatja a kamatjövedelmeket, előnye így leginkább abban merül ki, hogy a magánszemély elbújhat. A legvagyonosabb magánszemélyek befektetései, részesedései szempontjából a legkedvezőbb, bár igen magas fix költséggel járó megoldás a liechtensteini alapítvány. A hercegség ugyanis olyan alapítványokat enged működtetni, amelyek egyrészt teljes anonimitást ígérnek még azok számára is, akik pénzt utalnak át, másrészt az alapítvány egyetlen deklarált célja a vagyonkezelés, a vagyongyarapítás. Az ügyeket olyan képviselők (Treuhanderek) végzik, akik mindenben utasításszerűen követik a háttérben meghúzódó befizetőt. A vagyonos ember bármely cégrészesedését is az alapítványon keresztül intézheti, nem derül ki, hogy valójában ő a tulajdonos. A teljesen adómentes alapítványi tevékenység után a kifizetések kedvezményezettje bárki lehet (akár a befizető gyermekei, rokonai). Mégis ritkán élnek ezzel a transzparens megoldással az alapítványok, jellemzően a vagyonos ember gyermekeinek apanázsa egy újabb alapítványon keresztül zajlik, amelynek a kedvezményezett az irányítója. Az általunk megkérdezett szakember szerint félmillió eurós vagyon felett már megéri a fix költségeket az adóoptimalizáció, különösen a közelgő generációváltás esetén, hiszen az is rögzíthető az alapítvány alapszabályában, hogy a képviselőt utasító magánszemély halála esetén ki veszi át a szerepét, vagyis az örökösödés is illeték- és nyilvánosságmentes.

Arábiai álca: Dubai A viszonylag fejlett, és valóban gazdasági tevékenységgel is foglalkozó országok közül újabban Dubai lett az egyik legvonzóbb adóparadicsom. Az olajban gazdag emirátusban (Dubai az Egyesült Arab Emirátusok 7 emirátusának egyike) nincsen személyi jövedelemadó, kamatadó és társasági adó sem, egyedül a bankszektor és az olajipar adózik speciális szabályok alapján. Magyarországnak ugyan nincs, de a fejlett világ legtöbb országának van Dubaijal kettős adóztatást elkerülő megállapodása, ezért a nulla százalékkal ott leadózott jövedelem már adózottnak tekinthető, amelyet otthon már nem adóztatnak meg. Igaz, az adóalap progressziójába beleszámít, vagyis az az olasz állampolgár, akinek volt 100 ezer euró, Dubaiban megadóztatott jövedelme, az minden egyes, Olaszországban megkeresett euró után már a 100 ezer euró feletti jövedelmek kulcsával adózik. Nyugaton a folyó menedzsmentjövedelmek legkedveltebb adó-kikerülési módszere, hogy a nyugati cégeknek Dubaiban is van leányvállalata, ez a cég kereskedelmi tevékenységet, szolgáltatásokat végez, és legalábbis részben fizeti a vezető alkalmazottakat. Annyiban mégis bonyolult a dubai-i cég, hogy „le kell papírozni”, nyoma kell, hogy legyen annak, hogy az olasz vezető tanácsadó, aki egész évben Rómában ült, miért is kap komoly fizetéseket Dubaiból, ha nem is járt az országban. Ezt azonban a kreatív cégek megoldják, a fax, az e-mail korában nem olyan nehéz bizonyítani, hogy a magasan díjazott tanácsadói munkákat e-mailben küldte el a tanácsadó a Dubaiban székhellyel rendelkező megrendelőnek.

A pénzszerelem szigete: Ciprus A magyar magánszemélyek által különösen kedvelt a ciprusi offshore vállalkozás. Fejlett pénzügyi rendszerrel rendelkező uniós országról van szó, amely valamivel hitelesebben is cseng, mint egy Csatorna-szigeteki vállalkozás. Ciprus rendkívül kedvező adókörnyezetű ország, ahol a vállalkozások külföldön szerzett jövedelmei nulla százalékos kulccsal, a hazai nyereség pedig 10 százalékkal adózik. A bevett módszer szerint alapítani kell egy ciprusi holdingcéget, amely tulajdonolja a magyar érdekeltségeket, akár ügyvezetői fizetést is adhat (szja-kulcsa nulla), az így szerzett jövedelmek pedig cég- és személyi szinten is legálisan leadózottak. A ciprusi „kiruccanás” azonban nem olcsó mulatság, és jól szabályozott angolszász jogi környezetben működik. Mintegy félmillió forint a kötelező alaptőke, a székhely az alapítás után is kötelezően ciprusi marad, de nagy előnye, hogy rengeteg EU-s országgal létezik kettős adóztatást elkerülő egyezmény. Aligha gondolnánk, de nyereségadó szempontjából más európai országokból nézve Ciprus, Szlovákia és Írország mellett Magyarország is adóparadicsomnak számít. Természetesen nem a munkajövedelmek, személyi jövedelmek tekintetében (abban nagyon hátul kullognánk), hanem a céges nyereségadó tekintetében, a 16 százalékos kulcs miatt sokan itt mutatják ki nyereségüket. Sőt, Magyarország – még EU-tagsága előtt – tényleges offshore-paradicsom volt, gyakorlatilag 4 százaléknyi adó megfizetésével lehetett Magyarországon nemzetközi finanszírozó cégeket működtetni.

Angolszász diszkréció: Nagy Britannia, USA Az angolszász jogrendszer rendkívül fejlett, mégis kiváló lehetőségeket rejt az adóoptimalizációra, leginkább a „trustok” és a jerseyi cégek igénybevételével. Nagy-Britanniában ugyanis elismert intézmények a „trustok” (nevezzük őket alapnak vagy alapítványnak), amelyek egyre gyakoribbá válnak a római jog alapú jogrendszerekben is. A trust voltaképpen egy magánjellegű megállapodás az ügyfél és a trustee (a vagyon kezelője) között, amely védi a trust vagyonát a kockázatok széles körével szemben, és elsősorban az adómentes átörökítéshez remek eszköz. Egy megfelelően felépített offshore trust a nemzetközi pénzügyi tervezésben elérhető legrugalmasabb termékek egyike. A trust alkalmas mind offshore, mind onshore vagyonok (készpénzbetét, befektetési portfólió, képzőművészeti alkotások, ingatlanok, szellemi tulajdonjogok, magáncégekben való részesedések, vagyis gyakorlatilag minden családi vagyoni forma) adómentes átörökítésére. A trust cégek létrehozására és irányítására is használható (befektetési holding, ingatlanholding, joint-venture projekt), de megfelelő intézmény a nemzetközi kereskedelemhez vagy akár egy yacht globális regisztrációjához. A Jerseyben bejegyzett offshore cégek pedig azért népszerűek az offshore-világban, mert rendkívül széles, kész szolgáltatási csomagokkal várják az „adóelkerülőket”. Aki jerseyi céget vesz, ezzel együtt kap adminisztrációs irodát, igazgatókat, titkárokat, megoldják számára a könyvelést, a számlázást és a pénzügyi jelentések készítését, de a cég könyveinek és okmányainak őrzését is.

Egzotikus menedékek: Seychellestől a Kajmán-szigetekig A különböző egzotikus offshore cégek legnagyobb előnye, hogy a cégek költségeit sem ellenőrzik a helyi hatóságok, vagyis általányadóznak, évente mindössze egy fix összeget fizetnek csak be a vállalkozások. Ha tehát a helyi vagyonát, jövedelmeit az offshore cégbe kivivő magánszemély bankkártyát szerez a cégénél, onnantól minden cash-igényű befizetését egyszerű pénzfelvétel útján teljesítheti. Természetesen a magyar eredetű pénzeknél az APEH azt is vizsgálhatja, hogy milyen jogcímen került a magyar magánszemélytől vagy cégtől a Kajmán-szigetekre pénz, de a mai virtuális világban igen nehéz az adóhatóságnak egy-egy tanácsadói munkáról bebizonyítani, hogy fiktív volt. A klasszikus offshore-paradicsomoknak azonban egy hátránya mindenképpen van: a távoli miniállamok cégeinek nagyon negatív a csengése. A BloChamps Capital Kft. tanulmányában elsősorban az Európai Uniós környezetet vizsgálta (és megállapítása szerint bizony Magyarországnál szinte mindenütt kedvezőbb az összesített adókörnyezet), de a vizsgálat kitért a vagyonos emberek által előszeretettel alkalmazott offshore-paradicsomokra is. Eszerint a befogadó államok részéről a nagyon alacsony adó ellenére jó üzlet az offshore-világ, mert bizonyos egyszeri díjak (bejegyeztetés, illetékek, kötelező könyvelés) azért mégis jelentkeznek az országban, illetve fontos bevételi forrás a magas díjakkal dolgozó lokális bankok megadóztatása. A teljes adómentességet kínáló területek már ritkák, de bizonyos turizmusra (és offshore cégekre) szakosodott kisebb országokban (Brit Virgin-szigetek, Seychelle-szigetek, Kajmán-szigetek, Bermuda) még a mai napig semmilyen adó nem terheli a magánszemélyeket és a vállalkozásokat, egyedül az alaptőke méretétől függő éves illeték a költség. A cégek (elsősorban úgynevezett ibc-k, international business companyk) tulajdonosairól és vezetőiről nem nyilvánosak az információk. Sok offshore szolgáltatást kínáló iroda, elsősorban ügyvédek csapata előre legyártja a vállalkozásokat, és azokat kínálja, mert lehetőség van a már bejegyzett cégek adásvételére is. Mivel a kezdeti díjakat ilyenkor az ügyvédeknek kell finanszírozni, illetve az ügyfél sokszor más jellegű vagy más elnevezésű céget választana, ezért kész cégekből túl sok nincsen a raktáron. Gyakorlatilag csak a legsürgősebb esetekre tartanak fenn az irodák párat, de egy teljesen új társaság is két hét alatt elkészül. Ezek a rendkívül alacsony költségű offshore-paradicsomok azonban kockázatosak, az ilyen országokba bejegyzett cégeknek eleve van egy kis stichje, és a kis szigetek pénzügyi rendszere sem kifejezetten fejlett. Egy fokkal költségesebbek azok az offshore-országok, amelyek nem alapból kínálnak polgáraiknak és vállalkozásaiknak adómentességet, csak az offshore cégeket kívánják becsalogatni. Ezek (például Panama, Costa Rica, Libéria) rendelkeznek valódi, működő hazai cégekkel is, ám mindenkinek felajánlják, hogy csak a helyben keletkező jövedelmük után adózzanak. Kifejezetten népszerű Panama, ahol fejlett a pénzügyi rendszer, teljes a devizaszabadság, a hivatalos fizetőeszköz pedig a dollár. A vállalkozások szabályozása ugyanakkor rendkívül liberális, nincsenek könyvviteli előírások, a törvény szigorúan védi a tisztségviselők anonimitását. Hasonló szabályozás vonatkozik Libériában a legalább 75 százalékban nem libériai állampolgárok kezében levő vállalkozásokra is. A közgyűléseket e cégek bárhol a világon tarthatják, sőt telephely sem szükséges Libériában. Speciális ebből a szempontból a hongkongi példa, a helyi hatóságok szigorúak az amúgy rendkívül kedvező szabályozások betartásában, ám az adóhivatal semmilyen más országgal nem hajlandó információcserére. Mondani sem kell, ez is kifejezetten vonzó sokaknak.

Magán vagy céges

A gazdag magánszemélyek szinte biztosan birtokolnak valamilyen céget is, így a megoldásokat nem lehet elkülöníteni a vállalati adóoptimalizációtól. A három legfontosabb játéktér: a nyereségadó csoporton belüli pakolgatása (mely országban mi számolható el költségként, hol mekkora az adókulcs?), az általános forgalmi adó unión belüli és kívüli „tologatása” illetve a magánszemélyek adóoptimalizációja. Utóbbinál szintén érdemes szétválasztani, hogy miről van szó, folyó jövedelmekről (menedzserjuttatások), esetleg részesedések, cégek eladásáról, vagy a már megszerzett legális vagyon befektetéséről, azaz tőkejövedelmekről. Rendkívül fontos tényező a tanácsadók szempontjából, hogy az illető honnan érkezik, milyen fejlettségű az adott országban az adóhatóság. Magyarország ebben a tekintetben még – ahogyan az egyik beszélgetőtársunk fogalmazott – „csokiország”, az APEH korántsem élhet olyan vizsgálati repertoárral, mint mondjuk a legfejlettebbnek tartott német vagy amerikai partnere. Németországban az adóhatóságok emberei hihetetlenül képzettek, és rendkívül erős jogosítványaik vannak. A törvények a magánszemélyek esetén preventív eszközökkel is igyekeznek az adókikerülést gátolni, a székhelyüket adóparadicsomba áthelyezni kívánók ellen például létezik úgynevezett elköltözési adó. Könnyen előfordulhat azonban, hogy még akkor is a német szabályok alapján kell adóznia, ha a sarcot ki is fizeti a kedvezőbb adózási paraméterekkel rendelkező országba költöző adóalany. Mindenképpen bizonyítania kell ugyanis, hogy megfelelő időt (legalább 183 napot) új hazájában, de legalábbis Németországtól távol töltött. Az adózás ugyanis nem az állampolgárságtól függ, hanem attól, hogy ki hol adórezidens. Ennek eldöntése persze nem sima bevallás alapján zajlik, hanem az adóhatóság bankkártya-használatot, mobiltelefoncella-információkat, repülőjegyeket, társasági eseményeken készült fotókat (!) is felhasznál a bizonyításhoz. Sőt, újabban még egyfajta becsléshez is van joga, amellyel a Németországban adóköteles jövedelmet az adómunkatársak megtippelik. A sportolók, színészek gyakori Monacóba költözése az üzleti világban nem annyira bevett, az igazán gazdagok nem akarnak elköltözni, enélkül is rengeteg legális vagy legalábbis féllegális módszer marad a túlzottnak gondolt adófizetés elkerülésére.

Offshore

Az offshore vállalkozások alapgondolata az, hogy bár az érintett cég az adott országban nem folytat gazdasági tevékenységet, de mivel a „befogadó” ország kedvező adózási környezetet, egyszerű működtetést és/vagy erős diszkréciót kínál, ezért érdemes odatelepíteni a vállalkozást. Az offshore cégalapítás sokak fantáziáját megmozgatja: rengetegen kínálnak gyors ügyintézést, másrészt a vagyonosabb hazai magánszemélyeknek pedig nagyon nagy hányadban van off-shore vállalkozása. A legelfogadottabb  offshore-célpontok a magyarok számára nem az egzotikus országok, hanem a legfejlettebb gazdasági övezetekhez (Európai Unió és Egyesült Államok) köthető adóparadicsomok. Cipruson kívül a Man-sziget, illetve az amerikai Delaware sorolható ide. Érdekes megoldást választott az Írország és Anglia között található Man. A tulajdonosok nem tudnak elbújni, mert személyük nyilvános információ, ugyanakkor a nyereségadó vállalkozásonként, függetlenül az árbevételtől fix 400 font. Ezzel a 160 ezer forinttal azonban a vállalkozás egy évre letudta valamennyi adóterhét.

Osztrák opció

Ausztria, bár EU-tag, szintén egyfajta speciális szabályozást élvez a magánszemélyek tőkejövedelmeinek nyilvánossá tétele ügyében. Amennyiben egy osztrák bank magyar magánszemély ügyfeleként valaki az anonimitást választja (egy EU-direktíva alapján erre van lehetősége), akkor valamennyi kamat- és osztalékjövedelme 15 százalékkal, árfolyamnyeresége 0 százalékkal adózik. Ha az adóalany a magyar szabályok szerint is adójog-követő magatartást kíván folytatni, ezek az előnyök elvesznek, meg kell fizetnie az addicionális 5 százaléknyi kamatadót és 20 százaléknyi árfolyamnyereség-adót, sőt, így elvész az anonimitás is.